PinkAnyu

Vértinta

VÉRTINTA

A Sötét éj komor
fellegei
alatt
száll a fekete Hattyú dala.
A Halál issza napjait
élete tavából
-az ázott papírhajó elsüllyedt-
üveges madárszem mered
messzi boldogság
horizontja felé,
mint imádság,
s közben tépi
fekete rózsafüzér-
tollait…

A tinta a vér.
Az írás marad,
de mit ér,
ha mint ebolásnak,
úgy szakadnak
fel ereim,
s míg senki sem ért,
peregnek perceim?

Nincs több fekete tollam!
Istenem! Hagyd újra álmodni magam!

Budapest, 2007. március 23.



 

Puszi: PinkAnyu

 

Ha szeretnéd édesanyák történetét olvasni, hogy ők miként birkóznak meg az anyasággal, miként élik meg a csodás pillanatokat, akkor kattints IDE

 

Ha tetszett ez a vers, oszd meg másokkal is.

 

Stresszes vagy? Kapcsolódj ki! Kvízeket, fejtörőket itt találsz: TESZTEK, KVÍZEK

 

Gyere és kövesd blogom friss, naprakész Facebook oldalát. Csatlakozz te is a PinkAnyu közösséghez, ha egy pici pinket is érzel magadban: facebook.com/pinkanyucafeblog

Egy szabad közösség a Csakazértis Nő – nem csak nőknek Facebook csoport. 

 

 

Kép forrása: Andrea Boroczky Photography , itt találod a művész fotóit: Instagram

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!